Fehéroroszország, Európa Szilícium-völgye

Európában egyedülálló, ami Fehéroroszországban megvalósult: virágzik és világszerte ismert a grandiózusan növekvő IT-ipar. Már Kelet-Európa Szilícium-völgyeként említik az belorusz vidéket.
Fehéroroszország, Európa Szilícium-völgye - EPAM is itt!

Olyan vállalatok, mint a Google és a Yandex a főváros - Minszk - közelében található központokba költöztették fejlesztésüket. Így a város kedvező adózási feltételeket biztosított a világszerte sikeres számítástechnikai vállalatok számára. Fehéroroszország nem kevesebb, mint egy világszínvonalú technológiai paradicsom. Fehéroroszországban az egy főre jutó IT-export duplája az USA-énak és csaknem hatszorosa Kínáénak.

2020 első felében az ágazat a bruttó hazai termék 8 %-át, 2019-ben pedig a teljes export 35% -át képviselte. A belorusz IT-óriás, a világ egyik legnagyobb ügyfélszoftver-gyártója, az EPAM 1993-ban Minszkből indult. 2020-ban a Fortuna 100-as lista 21. helyén landolt, a leggyorsabban növekvő vállalat és most az ország eddig egyetlen bemutatható gazdasági sikertörténetét irtják. A külföldi technológiai csoportok értékelik az emberi tőkét - alacsony fizetésért, jó tudományos képzéssel rendelkező fiatal tehetségek, ultramodern helyszínek. Mégis a belorusz informatikai önkormányzat elveszíti üzleti bázisát - politikai okokból, megmutatkozik, milyen sérülékeny a diktatúrán alapuló államkapitalizmus.

Az informatikai szektort alig kontrollálták azóta, hogy Minszk közelében 2005-ben megnyílt a Hi-tech park. Volt egy nem hivatalos szerződés, amely szerint a technikusoknak nem szabad beavatkozniuk a politikai kérdésekbe. Ezért cserébe megkapták a vállalkozói szabadságot és az adókedvezményeket egészen az elnökválasztásig. 2020 augusztusában történtek véget vetettek annak az illúziónak, miszerint a szabad piacgazdaság valamiféle szigete működhet egy ellenőrzött államban.

Az egész azzal kezdődött, hogy Alekszander Lukashenko belorusz köztársasági elnök lemondta az informatikai iparral kötött megállapodást. Aztán 2020 augusztusában, amikor megkezdődtek a választási csalások elleni tüntetések, napokra kikapcsolta az internetet. Lukashenko vasárnaponként blokkolta a világhálót, hogy megnehezítse a tüntetők kommunikációját és szervezését. Ennek az állami internetes blokádnak óriási következményei voltak a belorusz informatikai vállalatokra: minden nap internet nélkül hozzávetőleg 56 millió dollárba került. Az erőszakos apparátus gyakran keresett irodákat, és letartóztatta az alkalmazottakat és a külföldi technológiai vállalatokat. Időnként súlyos sérülések történtek, beleértve a családtagok kínzását és üldözését, amint arról az érintettek beszámoltak. Az ágazat különösen bátrai között nyílt ellenállás mutatkozott a rendszerrel szemben: több tiltakozó levelet terjesztettek az állami erőszak ellen. Ha a jelenlegi helyzet folytatódik, várható, hogy a külföldi ügyfelek és befektetők felmondják a szerződéseket a belorusz vállalatokkal, ám mindenekelőtt az informatikai vállalatok valódi távozása és néhány ezer tehetséges és tehetős programozó kivándorlása jósolható.

A mintegy 1700 vállalatnál dolgozó 100 000 IT-s közül sok a balti államokba, Ukrajnába és Lengyelországba vonzódik. December közepén az ukrán "Kiev Post" arról számolt be, hogy 2000 szabadúszó már átköltözött az ukránhoz - mindössze négy hónap alatt. A szomszéd állam rövid hivatalos procedúrával, százalékos jövedelemadóval, a vízummentességgel csalogatja magához - azonos nyelvi területre – a fehérorosz dolgozókat.

Litvánia a is erőteljesen verseng, hiszen szüksége van a fejlesztésre, Lettország beruházási és fejlesztési ügynöksége ősszel már tárgyalásokat folytatott a szomszédos ország informatikai vállalataival, amelynek eredményeként 17 vállalat döntött a költözésről és ez mintegy 1000 új munkahelyet teremt Lettországban. A lett gazdasági miniszter bejelentette, hogy további 50 vállalat fontolgatja a balti államba történő kivándorlást.

„Lengyelország, a Business Harbour” című programot indította el azoknak a vállalatoknak, induló vállalkozásoknak és szabadúszóknak, akik Fehéroroszországban érzik a politikai bizonytalanságot és biztonságos menedéket keresnek. A vízumdíjakat 2022 végéig felfüggesztik. Mintegy 2200 pályázat érkezett már az első három hónapban - jelentette be a Lengyel Beruházási és Kereskedelmi Ügynökség.

Németországra is hatott a belorusz helyzet. A vízumok kiadása az alkalmazandó beutazási korlátozásokon alapul. Ezek bizonyos feltételek mellett biztosítanak belépési lehetőséget szakképzett munkavállalók számára. A szakmunkás bevándorlási törvény szerint a harmadik országokból érkező informatikusok akkor kapnak tartózkodási engedélyt, ha rendelkeznek Németországban elismert szakmai képesítéssel vagy ehhez hasonló képesítéssel, és konkrét állásajánlattal rendelkeznek. A nyelvtudás nem kötelező, de előnyt jelent. Németországban azonban nagyon nehéz munkáltatót találni. Ukrajna, a balti államok és Lengyelország egyszerűen gyorsabb, mint a német vállalatok a megfelelő programok felállításában.

Lukasenko és apparátusának azonban továbbra is reményt kell adnia arra, hogy egyelőre különösen a kis technológiai startupok hagyják el az országot. A nagyok egyelőre maradnak, és várják a munkavállalók jelzéseit, akik még mindig haboznak a családi kötelékek miatt. A jelenlegi rezsim mellett azonban ez csak idő kérdése lehet. „Ukrajna - amelynek már több mint 450 000 IT-s bevándorlója van - magabiztos, mert amikor a belarusz politikai válság kiéleződik, a nagyvállalatok is átpártolnak hozzánk - mondta Alekszandr Bornyakov, a digitális átalakításért és az informatikáért felelős ukrán miniszterhelyettes.

Amikor pedig az EPAM és Co. hátat fordít Fehéroroszországnak, a Szilícium-völgy új otthonra találhat Kelet-Európában.

Kapcsolódó cikkek

Ők a top munkaadó cégek most Németországban

Ők a top munkáltatók most Németországban

Az első helyen a nálunk még kevésbé ismert tecis áll, második az SAP.

Kiderült: nincs időtállóbb befektetés, mint a skót whisky

Kiderült: nincs időtállóbb befektetés, mint a skót whisky

Egy apa őrült ötlete komoly vagyont eredményezett a fiának.

Nemzetközi komornyik akadémia Hollandiában

Nemzetközi komornyik akadémia Hollandiában

8 hétig tart, 12 000 euró az ára a tanfolyamnak.